Közel húsz év után ismét avar kori régészeti kutatásokba kezdtek tavaly Zamárdiban, amelyet az idei évben folytattak. A munka nem volt hiábavaló: érintetlen sírokra bukkantak, amelyekben található komoly leletanyag nemcsak a régészek, hanem immár az antropológusok számára is új információkat nyújthat a kor emberéről.
Az 1970-es évektől kezdődően már folytak kutatások a településen. Az 1990-es évek végéig több mint 2300 sírt tártak fel. Közel két évtizednyi szünet következett az ásatásokban, majd 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötött megállapodás révén újabb régészeti feltárások indultak a balatoni kisvárosban. Ennek eredményeképpen 60 sírt tártak fel. Az önkormányzat idén két millió forinttal támogatta a nemzetközileg Rétiföldeknek nevezett lelőhelyen folytatódó munkálatokat és a majdani restaurálást.
– Kettős célt tudunk megvalósítani a régészeti feltárással. A leletmentés mellett – mivel magántulajdonban lévő ingatlanokon találhatóak a sírok – az ingatlantulajdonosoknak is segítünk azzal, hogy a régészeti védettség lekerülésével a telkeik beépíthetővé, értékesíthetővé válnak. A tulajdonosoknak csak a tűzszerészeti költségeket kell állniuk, amely a kutatások megkezdése előtt kötelező elem – mondta Csákovics Gyula polgármester.
A feltárást idén ismét dr. Balogh Csilla, régész, történész, etnográfus vezette, aki az avar kor nemzetközileg elismert kutatója, és a temetkezési szokások a szakterülete. A három hetes kutatás során mintegy 30 sírt tártak fel. Kuriózumnak számít, hogy a korábbiakkal ellentétben érintetlenekre is bukkantak.
– Az előző években mindig rabolt sírokkal találkoztunk. A mostaniak mélyek voltak, nagyjából két méterre a föld alatt helyezkedtek el, ebből adódóan még nem dúlták fel őket. Így olyan tárgyak is előkerültek, amelyek eddig ebből az időszakból nem voltak ismertek – tudtuk meg Zamárdi polgármesterétől.
A Magyarországon végzett restaurálást követően a sírban talált tárgyak a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságához, mint illetékes szervhez kerülnek. Ma már a restauráláshoz hozzátartozik, hogy a leletanyagot antropológusok is vizsgálják. Erre korábban nem fektettek hangsúlyt, pedig a rendelkezésre álló technikákkal, technológiákkal már nagyon sokat megtudhatunk az akkori kor emberéről, életéről, hétköznapjairól, amelyekre régebben csak találgatások születtek. A város vezetője elmondta, egyértelműen bizonyítható, hogy nagyon erős fizikai igénybevételnek voltak kitéve ezek az emberek, amelyre a csontosodásokból, letapadásokból, meghosszabbodásokból következtetnek.
– A jövő évi terveink között szerepel, hogy Törökországgal egy közös pályázat keretében végezzünk kutatásokat. A zamárdi ásatást vezető régész, dr. Balogh Csilla a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mellett az Isztambuli Egyetem oktatója is, tehát jók a kilátások a török kapcsolatok kialakítására és a források bevonására. A későbbiekben szeretnénk elérni, hogy a megvizsgált leleteket a nagyközönség is láthassa valamilyen kiállítás formájában – tájékoztatta a hirbalaton.hu-t a város polgármestere.
Zamárdiban a nyár folyamán került elő olyan avar korra jellemző tárgyi emlék, amellyel máshol még nem találkoztak. Amint elkészülnek a vizsgálatokkal, a vezető régész egy zamárdi előadás keretében fog beszámolni a legújabb eredményekről, érdekességekről.
Forrás:www.hirbalaton.hu