Megvédeni a Balaton-partot – ez a parlament előtt lévő településrendezési törvénytervezet célja, amely három korábbi jogszabály helyébe lépve szabályozza egyebek közt a kiemelt üdülőkörzet beépíthetőségét és ezzel „rendet vág” a helyi és az országos szabályok között. Az utóbbi időben az elavult szabályozást kijátszva káros folyamatok és fejlesztések indultak be a térségben.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta ezt a Balaton-törvény tervezett módosításáról, amikor a zaol.hu az év utolsó Kormányinfo sajtótájékoztatóján kérdezte a témáról.
A miniszter beszámolt arról, hogy a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslatot december 5-én nyújtották be a parlamentnek. Az új törvény három korábbi jogszabályt foglal egységbe, és egyik fejezete a Balatonról szól.
Külön Balaton-törvény nem lesz, az új jogszabály viszont egyértelműen megvédi a Balaton-partot és korlátozza a beépíthetőségét.
A javaslat annak az alap-koncepciónak a jegyében született, hogy a Balaton mindenkié, és 30 méteres sávban legyen szabadon elérhető mindenki számára. A javaslat megteremti az előfeltételeit, hogy az elavult tartalmú, miniszteri rendelettel elfogadott 43 vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet kivezessék a rendszerből és a helyére egyetlen kormányrendelet lépjen. Ebben meghatározzák a vízparti területhasználatot, amelytől nem térhetnek majd el a települési önkormányzatok.
A kormány kiemelt figyelmet szentel annak, hogy megvédje és megőrizze a zöldterületeket, a kempingeket, a strandokat és biztosítsa a vízpart szabad megközelíthetőségét. Szigorodik például a kempingek beépíthetőségére és átsorolására vonatkozó jogszabály, a jövőben tilos lesz lakó- és üdülőépületekkel, lakóparkokkal beépíteni ezeket a területeket.
Az utóbbi időben ugyanis az elavult szabályozást kijátszva káros folyamatok és fejlesztések indultak meg – emelte ki Lázár János. Az 56 ismert kemping közül több bezárt, három területén pedig (Balatonfüreden, Balatonakaliban és Alsóörsön) lakópark építését tervezik vagy már meg is kezdték. A törvényjavaslat ugyanakkor megengedi településenként egy, illetve két kilométerenként legfeljebb húsz férőhelyes csónakkikötők létesítését.
A szabályozás egyfajta racionalizálás is, mivel kiderült, hogy a Balatonon mindössze 17 legális, engedéllyel rendelkező csónakkikötő van, de mindenki tudja, hogy ennek a többszöröse létezik a nádasokban, illegálisan kiépítve. A nádasok megóvása is rendkívül fontos a víz jó minőségének és az élőhelyeknek a megőrzése miatt.
A hatóságok eddig szemet hunytak az illegális csónakkikötők felett. Most lehetőség lesz arra, hogy az önkormányzatok a megfelelően karbantartott kikötőket legalizálhassák, sőt, ahol a partot benőtte a nádas, a „két kilométerenként egy kikötő” szabály alapján ott is létesítsenek ilyet, ahol eddig nem volt. A vitorláskikötők építése eleve olyan szigorúan szabályozott, hogy az erre vonatkozó terveket, programot nem kell változtatni.
A strandok átsorolását is szigorítják, jelenleg 117 strand működik a parton, 58 fizetős és 59 szabadstrand, amelyek számát csökkenteni nem lenne kívánatos. A kormány segíti az önkormányzatokat a fenntartásban, az idén 1,8 milliárd forintot kapott 38 település 55 önkormányzati fenntartású strandja. A törvényjavaslat a táj értékeinek védelmére is kiterjed, így a hagyományos kiskertek és szőlőtermesztés területeit is védelem alá helyezi a divatos lakó- és üdülőtelepi beépítésekkel szemben.
Kérdésünkre, hogy 2017-ben milyen pályázatokra mekkora fejlesztési összeget kapott a Balaton és térsége, a miniszter elmondta:
az idén 15,65 milliárd forintra kötöttek szerződést a települési önkormányzatokkal, amelyből eddig 9,62 milliárd forintot fizettek ki. Számos pályázat van folyamatban a Kisfaludy Turisztikai Program keretében is, az igazi fejlesztési boom robbanása 2018-ban várható a Balatonnál
– válaszolt Lázár János.
Forrás: zaol.hu; hirbalaton.hu