A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat megfelel a digitalizáció kihívásainak, erősíteni igyekszik Magyarország versenyképességét, egyensúlyba kívánja hozni a gazdaságfejlesztési célokat a települések életminőségét befolyásoló szempontokkal - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben, az előterjesztés általános vitájában.
Miniszterelnökség: mérföldkő a törvényjavaslat Csepreghy Nándor expozéjában úgy értékelt: a törvényjavaslat mérföldkő a kormány építésügyi bürokráciacsökkentési intézkedései sorában.
A törvényjavaslattal a kormány és az Országgyűlés irányt mutat, keretet szab minden Magyarországon megvalósuló beruházásnak - magyarázta.
Úgy folytatta, a területrendezési és a településrendezési tervek határozzák meg az ország egyes térségei és a települések pontos területfelhasználását, így azt, hol, mit és milyen feltételek mellett lehet megvalósítani. Az államtitkár azon véleményének adott hangot, hogy a korszerű területrendezés erősíti Magyarország versenyképességét is. Csepreghy Nándor azt mondta, egy törvény vált fel hármat, az országos, a Balatonról és a budapesti agglomeráció területrendezéséről szóló jogszabályt.
Hozzátette: egy kormányrendelet lesz a 43 balatoni vízparti rehabilitációs miniszteri rendelet helyett is. Mint mondta, a törvényjavaslat elfogadásával az eddigi területhasználati szabályok rugalmasabbá válnak, így könnyebben elkészíthetőek lesznek a települési tervek, amelyek többek között a Modern városok program elemeinek alapját is jelentik. Fontos - folytatta -, hogy a természetvédelmi, a környezetvédelmi, az épített környezeti értékek védelme nem csökken, sőt a legtöbb esetben erősödik. A megyei önkormányzatok településkoordináló szerepét erősítik, így a területfejlesztési források felhasználása is hatékonyabbá válhat - magyarázta.
Csepreghy Nándor ismertetése szerint átállnak a digitális ingatlan-nyilvántartási alaptérkép használatára: az elavult és pontatlan alaptérképeket felváltja a digitális földhivatali alaptérkép. Az alaptérképhez való ingyenes jogosultságot már tavasszal megszavazta az Országgyűlés - jegyezte meg. Az államtitkár szerint a digitális alaptérképre való átállás a megyei önkormányzatoknak mintegy 10 millió, a kisebb önkormányzatoknak 4 millió, a nagyobb önkormányzatoknak akár 20 millió, Budapest esetében pedig 90 millió forint költségcsökkenést eredményezhet. Kitért arra, hogy az előterjesztésről ötszáz partnerrel, szakmai és civil szervezetekkel egyeztettek.
Elmondta, hosszú távú cél az építésügyi területen, hogy egyszerre ösztönözzék a magyarországi építkezéseket és az építmények is minőségileg jobbak legyenek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány még 2015-ben fogadta el az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervet. Az ezt követő jelentősebb változások között említette az egyszerű bejelentési eljárást, a településképvédelmi törvényt. Csepreghy Nándor szerint a bürokráciacsökkentés utolsó, talán egyik legfontosabb állomása a területrendezési tervek mostani megújítása.
Fidesz: ambiciózus és konzervatív a szabályozás
Hörcsik Richárd (Fidesz) fontos mérföldkőnek nevezte a területrendezési törvényt az ország fejlődése szempontjából, rámutatott ugyanakkor arra: a jogszabály már felülvizsgálatra szorult. Ezt a munkát egyszerre ítélte ambiciózusnak és konzervatív szemléletűnek, amely arra is ügyelt, hogy a jelenlegi védelmi szint, a szerzett jogok ne sérüljenek.
Az országos és a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton környéke területrendezésének új tervezése egyidejűleg történt - emelte ki, megjegyezve: a nem egyidejű tervezésnél óhatatlanul kialakulnak ellentmondások.
A szabályozás a Balatonnál ügyel arra, hogy ne építsék be a szőlőterületeket és a települések jobban már ne nőjenek össze - mutatott rá.
Korábban zavart okozott, hogy egyes infrastruktúraelemek hiányoztak a tervből, például egy-egy útszakasz, a jelenlegi javaslatban azonban már szerepelnek ezek, például a sátoraljaújhelyi és szerencsi elkerülő út. Jelezte: előbbit Szlovákia nélkül nincs mód megoldani, ezrét szerinte jó lenne, ha a kormány magasabb szintre emelné a beruházást.
Szólt ugyanakkor arról, hogy a javaslat szerinte lehetne ambiciózusabb a hátrányos helyzetű térségek szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúra elemek kérdésében. Sokkal több hídra lenne szükség például a Tiszán és mellékfolyóin - mondta, amelyek közül a kenézlői híd kérdését emelte ki. Az ott élők számára valódi kitörési lehetőséget jelentene az átkelő, amely Tokajt és a Bodrogköz térségét kötné össze. A rendszerváltás óta nem épült a térségben lakóház - mutatott rá az infrastruktúra fejlesztésének szükségességére.
Szólt arról is: néhány éven belül Miskolcról autópályán lehet elérni Kassát, ami a V4-ek közötti kapcsolatot is javítja majd.
Kiemelte azt is: a javaslat komolyan foglalkozik a kerékpáros útvonalakkal is.
Az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői egyaránt bírálatot fogalmaztak meg a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló javaslat vitájában kedden a parlamentben.
Az MSZP aggodalmát fejezte ki a balatoni fejlesztésekkel kapcsolatban
Varga László (MSZP) kifogásolta, hogy a 37-es út Szerencset elkerülő szakasza annak ellenére nem épült meg, hogy arra minden forrás rendelkezésre állt.
A kenézlői híd megvalósítása érdekében sem történt semmi, a 26-os főút Sajószentpétert elkerülő szakaszára pedig már szerződtek is, a források is rendelkezésre álltak 2010-ben, mégsem készült el, holott napi 15 ezer jármű halad át a városon - sorolta kifogásait.
Az M30-asról azt mondta: egy nemzetközi egyezmény keretében kell megépíteni az európai észak-déli közlekedési folyosó ránk eső részét. Ezt mégis beépítették a Modern városok programba, a miniszterelnök pedig annak miskolci bejelentésekor legkésőbb 2019-re ígérte a fejlesztés befejezését, most ugyanakkor úgy látszik, hogy legkorábban 2022-re készülhet el.
Közölte: Miskolcon a légszennyezés ellen kellene hatékonyabban fellépni, a diósgyőri acélművek barnamezős területeinek fejlesztésére kellene koncentrálni vagy a várfürdőre.
Frakciótársa, Harangozó Gábor a vezérszónoki felszólalást úgy folytatta: olyan szinten épült már be a Balaton környezete, hogy az tovább már nem folytatható. Szerinte a siófoki aranypartot is tönkretennék egy kikötő építésével az oda már felhúzott társasüdülők kiszolgálására, amit elfogadhatatlannak ítélt.
A kempingek esetleges felparcellázásával kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, és kifogásolta, hogy bár az ígéretek szerint ennek a törvénynek kellene megakadályoznia a funkcióváltást, azt mégsem kezeli megnyugtatóan. Hozzátette: az engedélyezési eljárások már folyamatban vannak, holott a jogszabályt leghamarabb februárban fogadhatják el. Mi lesz addig? - kérdezte és az engedélyek kiadásának moratóriumát sürgette.
Jobbik: nem tűnnének el a szabálytalan építmények a Balaton környékéről
Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: nem egy elavult törvényről van szó, azt ötévenként felülvizsgálják. Rendkívül alapos munkát igényel nemcsak az érintett törvény felülvizsgálata, hanem a belőlük következő településrendezési tervek felülvizsgálata is, hogy ne a tőke szabad garázdálkodása határozza meg az építészeti környezetet és tájhasználatot - mondta.
A törvényjavaslat értelmező rendelkezése számos kérdést vet fel a jobbikos képviselő szerint. Felrótta, nem volt elég idő arra, hogy megfelelően áttanulmányozzák a benyújtott anyagot. Az infrastruktúra-hálózatot szintén alaposan át kellene tekinteni, hiszen nagyon sok út, kerékpáros út kerül be tervekbe - jelezte.
Külön kitért arra is: bürokráciacsökkentésről beszélni akkor, amikor újra feje tetejére állítják a területrendezés szabályozását, erős túlzás.
Kiemelte azt is, hogy a Balaton környékéről a szabálytalan építményeknek el kellene tűnniük, de ez ebben a javaslatban nem jelenik meg. Szóvá tette a toronyházak építését is, nevesítve a Kopaszi-gáton épülő létesítményt.
Felhívta a figyelmet a javaslat azon pontjára is, amely értelmezése szerint azt jelenti, hogy óriásplakátonként 10 millió forint lehet a jövőben a bírság.
LMP: nincs koncepció a jövőbeni Magyarországról
Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka szerint a kormánypártok nem rendelkeznek koncepcióval arra, hogy nézzen ki Magyarország 10, 20 vagy 50 év múlva. Nincs látható igény a kormányban, hogy biztos nemzeti jövőképet alakítsanak ki - jegyezte meg. Hiányolta, hogy koherensen kezelnék a Kárpát-medence egészét, illetve, hogy harmóniában kezelnék a vízgazdálkodást, a szántóföldhasználatot, a településszerkezetet.
Kitért arra, hogy az ökológiai hálózat magterületére bár nem lehetne építkezni, de most mégis kivételt tennének. A magasfeszültségű távvezetékek helyzete szintén nem tisztázott - jegyezte meg.
Vannak támogatható, pozitív elemek, de számos dolog hiányzik a közel 150 oldalas javaslatból - mutatott rá az ellenzéki politikus, aki arra is kíváncsi volt, a vízellátási rendszerek fejlesztése hogyan szolgálja majd hosszú távon a vidéki megélhetést.
A régiókat lefokozták, a megyék éppen alig vannak, a civilek véleményalkotási lehetőségét ellehetetlenítették - sorolta az ellenzéki politikus, hozzátéve: Budapest agglomerációjával összefüggésben nem 21. századi megoldások jelennek meg.
Közölte: az LMP nem támogatja a javaslatot.
Frakciótársa, Ikotity István Bajáról beszélt, azt sürgetve, hogy javítsák a város közúti kapcsolatait.
Latorcai János levezető elnök lezárta a vitát, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában pedig azt mondta: a balatoni beépítés nem az elmúlt négy, hanem az elmúlt huszonhét év problémája. Közölte azt is: nyitottak az ötpárti egyeztetésre.