„Minek egy ekkora gondban lévő országnak egy csiborpatkoló”? – értetlenkedtek a parlamenti képviselők a Tisztelt Házban, amikor kilenc évtizeddel ezelőtt a Magyar Biológiai Intézet létrehozásáról vitáztak. A Klebelsberg Kuno által 1927-ben alapított intézmény ma az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézeteként végzi hidrobiológiai és környezetvédelmi kutatásait. Tevékenységét a közelmúltban Magyar Örökség díjjal ismerték el.
Az akadémiai intézmény létrejöttének fontos előzménye volt a kultúrpolitikus Klebelsberg Kunónak az a felismerése, hogy a 20. század egyik fontos tudományága a biológia lesz.
Klebelsbergnek ugyanakkor nem volt könnyű dolga a tudományos intézet létrehozását illetően – sem fizikai, sem szellemi értelemben. Egyrészt a leendő intézet számára a tihanyi bencésektől megvásárolt, tóparti vizes-mocsaras területet az építkezések megkezdése előtt nagy munkával fel kellett tölteni. Másrészt meg kellett küzdenie a parlamenti képviselők egy részének heves ellenállásával, akik nemes egyszerűséggel csak így érveltek: „Minek egy ekkora gondban lévő országnak egy csiborpatkoló?” Klebelsberg ugyan keresztülvitte tervét, de az elnevezés még évtizedekig kísérte a köznyelvben a létesítményt.
Az intézet 1950-től már mint az MTA Biológiai Kutatóintézete, majd 1982-től Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven működött (a „limnológia” névvel kiemelve az édesvizekkel/tavakkal kapcsolatos komplex kutatási feladatokat), 2012-től pedig az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának részévé vált.
Az igazán kiemelkedő, komplex tudományos eredmények a szervezett és rendszeres kutatómunka megindulásának köszönhetően az 1960-as évek elejétől születtek.
A múlt század 70-es éveitől kezdődően a Balaton kutatása – elsősorban annak rohamosan romló vízminősége miatt – elsőbbséget élvezett, és az intézet hidrobiológusainak, mindenekelőtt Herodek Sándor (1991–2004 között az intézet igazgatója) kutatási eredményeinek köszönhetően a sekélyvízi tókutatás nemzetközileg magasan jegyzett központjává vált.
Az intézetben elért ezzel kapcsolatos eredmények, valamint kutatóinak tanácsai ösztönözték arra a mindenkori kormányzatot, hogy nagyarányú környezetvédelmi és hidrológiai beruházásokkal és törvényi szabályozással megállítsa a Balaton vízminőségének további romlását. Mintegy két évtizedes következetes munka és az intézettel való együttműködés eredményeképpen ma már látható a végeredmény: tiszta, átlátszó tóvíz, rendezett partvidék és fejlődő, virágzó turizmus, idegenforgalom.
Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főigazgatója az új feladatokról szólva kiemelte az intézetnek az Akadémia Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjában betöltött szerepét. Mint az mta.hu-nak elmondta, a program intézményi bázisa az MTA Ökológiai Kutatóközpont, ahol a Balatoni Limnológiai Intézet és a Duna-kutató Intézet megfelelő alapot ad egy integrált, új módszereket alkalmazó, a hazai vizek fenntartható kezelését elősegítő tudásbázis kiépítéséhez.
A 90 éves Balatoni Limnológiai Intézetről az mta.hu honlapon megjelent cikk itt érhető el:
http://mta.hu/mta_hirei/szellemi-tudomanyos-kozpont-a-to-partjan-90-eves.
Forrás:hirbalaton.hu