A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozóját fedezték fel Lenti határában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumában kimutatott fertőzés csökkenti a szőlőtőkék terméshozamát, néhány év alatt pedig kipusztulást okoz - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) csütörtökön az MTI-t.
Az aranyszínű sárgaság fitoplazma (grapevine flavescence dorée phytoplasma, phytoplasma vitis) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, amely Európa számos országában már megtelepedett. A fertőzés miatt a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet - hívja fel a figyelmet a tárca.
A kór ellen jelenleg nincs megfelelő növényvédőszeres kezelés, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca gyérítésére van lehetőség. Ahol ez nem hoz megoldást, ott a szőlőtőkék 80-100 százaléka megfertőződhet a fitoplazmával, a fogékony fajták növényei pedig néhány év alatt ki is pusztulhatnak.
A VM közleményében kiemelte: a Magyarországon most felbukkant kórokozó az Európai Unió karantén károsítói között szerepel, észlelésekor azt a törvény szerint kötelező bejelenteni.
A fertőzés kimutatásakor a továbbterjedés megakadályozása érdekében a hatóság haladéktalanul növény-egészségügyi zárlatot rendel el, és kezdeményezi a fertőzött növények megsemmisítését. Egyúttal a kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében a növény-egészségügyi hatóság intézkedik.
A minisztérium azt kéri, hogy akinek gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság jelenlétére, azonnal értesítse az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát.
Forrás:MTI
Mi ez a betegség?
Az aranyszínű sárgaság betegséget a világon először Délnyugat-Franciaországban találták meg 1949-ben. Néhány évtized alatt Európa számos országában megtelepedett, így Olaszországban (1973), Spanyolországban (1996), Szerbiában (2002), Svájcban (2004), Szlovéniában (2005), Portugáliában (2007), Ausztriában és Horvátországban (2009).
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling . Az amerikai alanyfajták a fertőzést követően is többnyire tünetmentesek maradnak. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidőszak során később fertőződik, a megindult fásodás megszakad. A fertőzést követően a hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, fonáki oldal felé történő, háromszög alakú levélsodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat. (Forrás: Szabadföld.hu)