Sok a víz a Balatonban, kiváló a minősége

Szerző: MTI 2015. 07. 23. 13:16
Kategória: Hírek

A tartós kánikula ellenére bőven van víz a Balatonban, kiváló a vízminőség, sehol sem észlelhető a tóban algavirágzás, amely alkalmatlanná tehetné fürdőzésre – tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy napokban végzett vizsgálat eredményeiről csütörtökön az MTI-t.

 

    A hét elején a Balatonban végzett úgynevezett hossz-szelvény-vizsgálatról az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai, Vörös Lajos és Somogyi Boglárka készítettek gyorsjelentést.
    A magyarországi egészségügyi határérték szerint legfeljebb 50 mikrogramm klorofill lehet egy liter vízben. (A klorofill az algák mennyiségét jelző érték.) A tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is literenként 20 mikrogramm alatt maradt a koncentráció, és ez az érték kelet felé haladva fokozatosan csökken.
    A lebegő mikroszkopikus algák összetételét alapvetően az határozza meg, hogy mekkora a Kis-Balaton-tározórendszeren áthaladó Zala folyó vizének a nitrogén- és foszfortartalma. A tározórendszer hatására kevesebb nitrogéntartalom és relatív foszforbőség alakul ki a Keszthelyi-medence vizében, ami miatt nyaranta elszaporodnak a fonalas kékalgák (cianobaktériumok). Ez történt az idén is: keletről nyugat felé haladva egyre több fikocianint, azaz kékalgaszínanyagot lehet mérni a tóban, de ez nem éri el azt az értéket, amely bármiféle közegészségügyi kockázatot jelentene.
    Az árvaszúnyogok rajzása idején a levedlett bábbőrök néhol habos lepedéket képeznek a parti övben, esetenként a nyílt vízen is. A kutatók jelentése kiemeli, hogy ez a szürkésfehér anyag kellemetlen kinézete ellenére semmilyen tekintetben nem veszélyezteti a fürdőzőket. A tó üledékében élő árvaszúnyogok (ezek nem csípnek) lárvái a lebegő mikroszkopikus algákkal táplálkoznak.
    Korábban, a tó algákban gazdagabb, azaz szennyezettebb időszakában hatalmas árvaszúnyograjzások okoztak időszakosan kellemetlenséget a Balaton partján, de napjainkban a vízminőség javulásával erre nem kell számítani. Az árvaszúnyogok egyébként a tó élővilágának természetes részei.
    A jelentés kitér arra is, hogy a Keszthelyi-medencében már egy évtizede megtelepedett az amuri kagyló. Ez a nagy testű, az iszapos fenekű vizeket kedvelő faj a kelet-ázsiai halak betelepítésével került Magyarországra, és először a keleti országrészben terjedt el. Keszthely térségében napjainkban tömeges pusztulásuk borzolja a kedélyeket. Hasonló jelenség kisebb-nagyobb mértékben korábbi nyarakon is előfordult. Védekezni nem lehet ellene – a strandok üzemeltetői az elpusztult egyedek rendszeres összegyűjtésével mérsékelhetik a kárt. A jelenség ökológiai szempontból nem kifogásolható, hiszen egy idegenhonos inváziós faj állománya gyérül egy olyan kórokozó miatt, amellyel szemben a Balaton őshonos kagylói ellenállóak.
    (http://mta.hu/tudomany_hirei/sok-a-viz-a-balatonban-kivalo-a-minosege-es-nincs-algaviragzas-sem-mta-ok-balatoni-limnologiai-intezet-jelentes-136647/)