MTI Fotó: Varga György.
A magyar kormány stratégiailag kiemelt feladata a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése, ezen belül is a vasúti vágányhálózat korszerűsítése - hangsúlyozta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kedden Siófokon abból az alkalomból, hogy megkezdődött a dél-balatoni vasútvonal fejlesztése.
A szaktárca vezetője a 32 kilométeres - Lepsény-Szántód, Kőröshegy - vasúti pályaszakasz felújításának jelentőségéről szólva kiemelte: "a Balaton Magyarország egyik legvonzóbb turisztikai úti célja, rendkívül fontos, hogy a belföldi és a külföldi látogatók gyorsan, kényelmesen és zökkenőmentesen juthassanak el Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavához".
A munkálatokat a legkorszerűbb nagygépes technológiával a Déli-part 2013 Konzorcium végzi nettó 29,99 milliárd forint értékben az Új Széchenyi Terv keretében, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, a Kohéziós Alap (KA) társfinanszírozásával. A fejlesztés eredményeként a jelenlegi 60-80 helyett jövő nyáron a vonatok óránként 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a megújult pályaszakaszon.
"A vonalszakasz-rekonstrukció újabb bizonyíték legfőbb törekvésünkre, hogy 21. századi színvonalú vasutat építsünk 21. századi módszerekkel" - hangsúlyozta Seszták Miklós. Hozzátette: minden rendelkezésre álló eszközzel azon lesznek, hogy az eddig elért eredményeken, és a már megkezdett munkálatokon túl, tovább gyorsítsák a közösségi közlekedés modernizációs folyamatait.
A miniszter ismertetése szerint a korszerűsítésnek köszönhetően csökken a menetidő, javulnak a menetrendszerű vasúti közlekedés feltételei. Környezetvédelmi megfontolások is indokolják a meglévő közúti kapacitások bővítése mellett a kötött pályás vonalak fejlesztését - tette hozzá Seszták Miklós.
Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, "célegyenesbe értek a Balatont érintő pályafejlesztések".
Közölte: a Balatonhoz több mint egymillióan utaznak vonattal a nyári hónapokban, a főszezonban naponta közel félszáz személyvonat közlekedik a dél-balatoni vasútvonalon, ezen a már "kissé elavult" vonatpályán, ám a jövő nyáron már javarészt 100 kilométeres óránkénti sebességgel mehetnek majd a vonatok itt.
Felidézte, hogy a Kelenföld-Székesfehérvár szakasz felújításának köszönhetően a fővárosból Balatonfüredre mintegy 20 perccel, a déli vasútvonalon pedig 15 perccel csökkent a gyorsvonatok menetideje.
Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs igazgatója kiemelte: fontos számukra az itt élők biztonsága és nyugalma, ezért 17 kilométeren zaj- és rezgéscsillapító sínágyazatot, Balatonvilágoson, Siófokon és Zamárdiban összesen mintegy négy kilométeren zajárnyékoló falat is telepítenek.
A fejlesztés keretében egy második vágány is épül Szabadi-Sóstó és Zamárdi között - mondta a NIF kommunikációs igazgatója. Loppert Dániel jelezte: szeretnék továbbépíteni ezt a pályát egészen Balatonszentgyörgyig. Mint mondta, amennyiben erre a források rendelkezésre állnak, 2015 októberében már indulhat is a munka.
A kivitelezők nevében Homlok Zsolt ügyvezető arról tájékoztatott, hogy a fejlesztés részeként nemcsak a teljes vasúti pálya épül át, de megújulnak az állomások, az utasperonok, a térvilágítás, Siófokon pedig egy aluljáró építésével mérsékelhetők a nyári forgalmi dugók
A Siófok és Zamárdi-felső vasútállomások közötti nyíltvonali szakasz átépítésénél a világ legkorszerűbb alépítmény-javítási eljárást alkalmazzák, az 1115 méter hosszú PM 1000-es 2000 tonnás gépóriást, amely a projekt indításán elhangzottak szerint minőségben, hatékonyságban és gazdaságosságban is egyedülálló. Egyik legnagyobb előnye a hagyományos technológiákkal szemben, hogy a meglévő vágány alatt, annak elbontása nélkül végzi el az új alépítmény megépítését.
A monumentális munkagép 24 órás munkavégzés esetén átlagosan naponta 650-750 métert halad, ami kétszerese a hagyományos technológiának .