A szilárd tüzeléssel fűtők esetében az intenzív fűtés, az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben megnövekedett huzathatás, több esetben a kéményben lerakodott korom meggyulladását eredményezheti. A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. De a baj megelőzhető, odafigyeléssel elkerülhető!
Sokan fűtenek vegyes tüzelésű berendezésekkel, illetve használnak különféle kandallókat kiegészítő fűtésként. A koromtüzek kialakulásában számos tényező játszik szerepet, azonban a legmeghatározóbb a korom lerakodása, ezáltal a kürtő leszűkülése. A jelenség magyarázata, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos, falazott kéményben méretenként kb. 15-16 0C-ot. Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz, ez vizes fa égetésénél intenzívebben jelentkezik. Körülbelül 50-70oC között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása a kéménykürtő falára. Az így keletkező folyadék savas kémhatású, a korom részecskék a kürtő falán megtapadva kátrányos réteget képeznek, amely a füstjáratot leszűkíti. Az intenzív fűtés és a leszűkült füstjárat miatt a kémény belső hőmérséklete megemelkedik és meggyújtja ezt a kátrányos réteget. A hőszigetelés nélkül hagyományos, falazott kéményeknél jellemző ez a folyamat.
A kialakult koromtüzet az alábbi fázisok jellemzik:
1. Szakasz (kezdeti tűz fázisa)
• Sűrű, sötét füst távozik a kéményből.
• A hőmérséklet a kéményben körülbelül 600 0C.
• Füstkátrány gyulladási hőmérséklete 485 0C.
2. Szakasz (égési fázis)
• A füstkilépés csökken, megszűnik, lángok csapnak ki a kéményből.
• A hőmérséklet a kéményben körülbelül 1000 0C.
3. Szakasz (kifejlett tűz fázisa)
• Az égés végig kialakul a kürtőben (az égést dübörgő hang kíséri.)
• Az égés időtartama 1-3 óra.
• Ez a tűz legveszélyesebb szakasza.
A kéményeknél a koromtüzek mellett kisebb számban ugyan, de a következők okozhatnak tüzet:
1. Kéménybe épített gerenda:
A régebbi építésű épületeknél jellemző, hogy kb. 400 0C-os füst hatására a kéménybe épített fagerenda beizzik, majd begyullad. Az így kialakult tűz igen veszélyes, mivel a gerendáról a tűz átterjed a fa födémszerkezetre és a tetőszerkezetre.
A padláson járva érdemes meggyőződni a gerendák elhelyezkedéséről, nincsenek-e beépítve a kéményszerkezetbe. Amennyiben a födém miatt ezt nem lehet vizsgálni, a kéményseprő szolgáltatónál kezdeményezni kell a kémény belső kamerás vizsgálatát.
2. Koromzsák / tisztítóajtó hiánya, állapota:
A kémények alsó, illetve felső részén a tisztítás miatt nyílásokat létesítenek, melyeket egy nem éghető anyagú ajtóval lezárnak. Ha ezek az ajtók hiányoznak, repedtek, sérültek, a forró égéskor égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak, és így tüzet okozhatnak.
3. Repedt kéménytest:
Hasonlóan a sérült kémény ajtónál leírtakra, forró égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak, és így tüzet okozhatnak.
4. Füstcső helytelen bekötése:
A kéménybe rosszul csatlakoztatott fűtőberendezéseknél fordul elő ez a probléma; a nem légmentesen és kellő rögzítés nélkül csatlakoztatott füstcső szétcsúszhat, így a kijutó forró égésgázok tüzet okoznak.
5. Szakszerűtlen kürtőtoldás:
Sajnos a szakértelem hiányára vezethető vissza ez a tűzkeletkezési ok. Leggyakoribb probléma, hogy a kéményt nem, vagy csak kis mértékben falazzák a héjazat fölé, így a padláson a kéménybe egy csövet toldanak. A cső érintkezve a tetőlécekkel, illetve a toldásnál a nem légmentes kapcsolat miatt a tűz könnyen átterjed a tetőszerkezetre.
Kéménytüzek megelőzése
• Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! Kémény-kiégetést házilag soha ne végezzen!
• Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot (pl. oldószert) tartalmazó levegő van, vagy ahová ilyen levegő beszivároghat!
• Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítse el teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! 1 3m földgáz, illetve 1 kg tüzelőolaj elégetéséhez 15-18 3m levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése kb. 12-15 3m levegőt igényel. A kazánházba vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőző-nyílásokat, és azokat hagyja szabadon!
• Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés-helyiségben (kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen!
• Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajat! Ezek a környezetet is szennyezik!
• Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez!
• Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja!
• Szél esetén vagy alacsonyabb külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfelelően beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet.
• Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék-elvezető csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek.
• A kéményseprő szolgáltatót ne tekintse ellenségnek, az Ön biztonsága érdekében szeretné a kéményt ellenőrizni.
Teendők kéménytűz esetén:
1. Katasztrófavédelmet értesíteni (112, 105)
2. Képeket, éghető anyagot a kémény faláról eltávolítani.
3. Tüzelőberendezésen égési levegőszabályozó kart elzárni (levegő utánpótlás csökkentése).
4. Kéménytüzet felügyelni a tűzoltók kiérkezéséig (pincétől a padlásig).
5. Kéménytüzet vízzel oltani tilos! (a kémény belső hőmérséklete 1000 0C).
6. Kéményseprő-ipari szolgáltatót tájékoztatni.
Vigyázzunk otthonunkra és környezetünkre!
Forrás:http://somogy.katasztrofavedelem.hu