Február 20-án, életének kilencvenegyedik évében elhunyt Lakatos András, a BB egyik megalapítója: először a balatonboglári borkombinát, majd hosszú éveken keresztül a Balatonboglári Borgazdaság Rt. főkertésze, mai szóval termelési vezérigazgató-helyettese. A magyar szőlészet meghatározó alakja 1200 hektárnyi szőlőt és 1400 hektár gyümölcsöst telepített Balatonbogláron, ő hozta be Magyarországra a chardonnay szőlőfajtát, valamint a Lenz Moser-művelésmód meghonosítása is a nevéhez fűződik.
A róla szóló 2004-es portréfilmben, melyben a riporter nem más, mint Balatonboglár akkori polgármestere, elmondta: 1955. december 6-án, Villányból áthelyezéssel került a Balaton déli partjára, azzal a feladattal, hogy egy speciális, szőlőszaporítással, szőlőtermeléssel, borkészítéssel foglalkozó kertészeti gazdaságot alakítsanak ki Balatonbogláron. „Szép feladat volt, örömmel vállaltam” – mesélte a videóban.
A világfajtákat a minőségi javulás és a balatonboglári termőhelyi jellegzetességek jobb megismerésének érdekében hozták be Magyarországra 1963-ban. „A szakma akkor fanyalgott, ezt meg kell mondani. Ilyenek, mint a chardonnay, a cabernet, a sémillon vagy a pinot noir, amiket mára mindenki elismer” – mesélte a videóban, ahol elhangzik az is, hogy a királyleányka is sokat köszönhet Lakatosnak. „Ebből a Küküllő-menti régi magyar fajtából már csak talán a Nyírségben volt egy fél holdnyni. Azonnal intézkedtünk, Légli Ottót elküldtük oda, az összes vesszőt elhozta, felszaporította és Berencsepusztán el is telepítettük 15 hektáron.” A kadarkáért is sokat tettek.
Lakatos András ahol tudott, mindig felszólalt egy borkészítésre is alkalmas csemegeszőlőfajta, a saszla/chasselas magyarországi telepítése és elterjesztése mellett. „A piacon nagy a kereslet az alacsony alkoholfokú borokra. Ahány előadáson szóhoz jutok az országban, mindig elmondom, hogy miért nem telepítünk saszlát. Bajuk van, hogy nem tudjuk értékesíteni a saszlát, ezt hallottam itt, hallottam Heves megyében. Nem jut eszükbe, hogy lehet belőle bort csinálni?”
„Nem csináltunk mi csodát, csak tettük a magunk dolgát. Fiatalok voltunk, kicsit megszállottak lettünk, így tanítottak minket” – hangzott el a videóban. Lakatos Andrást végül párttagság hiánya miatt eltávolították a balatonboglári állami gazdaságtól. Ezt követően Brazíliába hívták tanácsadónak, hogy fejlessze a csemegeszőlő-termesztést.
A BB-ről 2004-ben így nyilatkozott: „A vidék adottságai, körülményei változatlanul lehetővé teszik, hogy megújuljon, jól prosperáljon a szőlő- és borgazdaság számára. A piacokkal való kapcsolaton és az emberi akaraton múlik, mi lesz a jövő.”
Lakatos Andrásért március 5-én, délelőtt 9.00 órakor szentmisét celebrálnak a balatonboglári plébánia templomban, temetése délelőtt 10 órakor lesz a balatonboglári temetőben. A családtagok azt kérik, hogy csak egy szál virágot hozzanak magukkal.
Lakatos András 1925. március 29-én született Kalocsán. Az Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Szőlészeti Karán végzett, mezőgazdasági mérnök oklevelet szerzett. 1948–49 között a balatonadácsi szőlészeti felügyelőségen dolgozott, majd 1949–1955-ig a Villányi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese volt. 1955-től a Balatonboglári Állami Gazdaság igazgató-helyettese, majd a Bajai Állami Gazdaság műszaki tanácsadója. 1976-tól az Agrober főosztályvezetője. 1986-tól a cég főmérnöke, majd igazgatóhelyettese. Később az Agroinvest vezető szaktanácsadója a brazíliai Petrolinában. 1963. február 24. és 1975. április 11. között országgyűlési képviselő volt, előbb a Hazafias Népfront Somogy megyei listájáról, majd 1967. március 19-étől Somogy megye 8. számú egyéni választókerületében szerzett mandátumot. 1973-ban Állami Díjat kapott.
A cikk forrása:http://bor.mandiner.hu/