A Szent László király által 900 éve alapított bencés apátság romjainak szomszédságában avatták fel szerdán Somogyváron, a nemzeti emlékhellyé nyilvánított Kupavárhegynél kialakított látogatóközpontot.
A mintegy másfél milliárd forintos európai uniós és az előkészületekhez felhasznált hazai forrásból épült látogatóközpont avatásán L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára egyebek közt arról beszélt, hogy a beruházás "nyitánya" kell, hogy legyen a további fejlesztéseknek, amelyekkel bemutathatóvá válna az egykori kolostor és templom pompája.
Úgy fogalmazott, hogy a látogatóközpont a Dél-Balaton térségének turisztikai látnivalóit is gyarapítja, és közvetve hozzájárulhat a vendégéjszakák, ezzel pedig az idegenforgalmi adóból származó bevételek növeléséhez.
Utalt rá, hogy komoly viták zajlanak arról, melyek a bemutatandó, illetve a később tudományos célokra visszatemetéssel konzerválandó régészeti emlékek Magyarországon. A megváltozott turisztikai és múzeumlátogatói igények azt mutatják, hogy "kezdenünk kell valamit" a meglévő római vagy kora középkori régészeti parkjainkkal, mint Aquincum, Gorsium vagy Székesfehérvár, illetve Somogyvár, hogy mindezek versenyképesek legyenek, látogatókat vonzzanak.
L. Simon László kifejtette: a somogyvári látnivalók további fejlesztésében először egy élményszerű tanösvény kialakítására lenne szükség, amely a látogatóközpontot összeköti a romterülettel, majd korszerű építészeti eszközökkel érzékeltetni kellene, miként is nézhetett ki az egykori apátság. Külföldi példákat is figyelembe véve, élményeket kínáló módon kellene a romterületet bemutatni, hogy láthatóvá tegyék a mai emlékhely egykori történelmi, politikai és egyházi szerepét.
Móring József Attila, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője, Somogyvár korábbi polgármestere ugyanakkor azt is kifejtette: a település jelentősége abban áll, hogy itt ér össze "az ősi pogány magyarság" és a "keresztény európai magyarság".
Az egykor több évszázadon át virágzó város, valamikori megyeszékhely mára kistelepüléssé vált, de "üzenete van" mindazoknak a történelmi emlékeknek, amelyek Somogyvárhoz kötődnek. Említette a kora bronzkori ember letelepedésének nyomait, Koppány valaha itt épített udvarházát és Szent László monumentális bazilikáját.
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ beruházásában megvalósult somogyvári látogatóközpont kivitelezője a Laki Zrt. volt.
A beruházás részeként épült meg a részben térszint alatt elhelyezett látogatóközpont, egy rekreációs park, amelyben több mint négyezer szőlőtőke, gyümölcsfa, illetve levendulaültetvény kapott helyet, továbbá rendbe tették a több mint hétezer négyzetméteres, védelem alatt álló romterületet.
Az interaktív kiállítás a szent és az uralkodó kettősségét vizsgálva mutatja be a magyar középkor legnagyobb hatású alakját a koponyaereklyéjét és a győri hermát, illetve más korabeli képi és szöveges ábrázolásait is felidézve, tárgyi emlékek és másolatok segítségével.
A 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított Somogyváron, a Kupavárhegyen egykor Koppány herceg vára állt, a francia bencés szerzetesek számára pedig több mint 900 évvel ezelőtt épült apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt. A középkorban jelentős kultikus és kulturális központként tartották számon. Szent Lászlónak, a kolostoralapító magyar lovagkirálynak a halála után negyven évig itt volt az első nyughelye.
A várfallal körülvett kolostort és a templomot a török hódítók közeledtekor hagyták el a szerzetesek. Később végvárként szolgált, majd a kolostorépület és a templom is az enyészeté lett. Az 1972-ben elkezdett feltárások és rekonstrukciók után az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.