Milyen kihívást hoz a Balatonnak az éghajlatváltozás, hogyan kell mérgek nélkül élni, ásás nélkül jól kertészkedni, vagy miért lenne jó a hulladékbegyűjtő lovas-kocsi elterjedése – többek között ezekről hallhatott a közönség előadásokat a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) környezeti fenntarthatóságáról szóló rendezvényén Siófokon.
Egy modellezés szerint az évszázad végére nem hasznosítható a Balaton úgy, ahogy manapság – vetített előre egy nem kívánt jövőt Kajner Péter, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szakembere. Az intézet által két éve működtetett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (további információk: nagis.hu, nater.mfgi.hu) adataira építve dolgozták ki a Balaton fenntarthatóságának „földtani útját”. A modellezés szerint a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebbé válik az éghajlat, és a felmelegedés az üdülőrégiót átlagon felül fogja érinteni. A század végére 5 fokot is meghaladó hőmérsékletemelkedés is előfordulhat, 60-70 százalékkal növelve a párolgási veszteséget, és lefolyástalan tóvá változtatva a Balatont. „Reagálnunk kell ezekre a várható eredményekre!” – figyelmeztetett a szakember, hozzátéve, hogy egyebek közt a szabályozási vízszint, vagy a tájhasználat változása módosíthatja a várható értékeket.
Lovas-kocsis hulladékgyűjtést a lovas nemzetnek
Nagyvázsony polgármestere, Fábry Szabolcs János előadásában bemutatta, amiről két évvel ezelőtt a BFT irodájában tárgyaltak először: hogyan lehetne klasszikus munkalovakat használni vidéken, különös tekintettel az üdülőkörzetekben. Az Integrált Falusi Hulladék-begyűjtő Lovas Központ 8 hónapig tartó átfogó alkalmazhatósági vizsgálatból egyértelműen kiderült; a szelektív hulladék lovas-kocsis begyűjtése egyértelműen hatékonyabb, mint a szemeteskocsis megoldás, és az ország településeinek 75 százalékánál alkalmazható lenne. Az unióban már számos helyen létező, a meglévő magyar hulladékbegyűjtő rendszerbe beilleszthető megoldás országos szinten 6,6 milliárd forintos éves megtakarítást hozhatna, több mint 4 ezer új munkahelyet teremtve és 25 ezer tonnával csökkentve az ország széndioxid kibocsátását. A „Zöld város” brandet építő Kaposvár karolta fel először az ötletet, és a hozzá közeli Nagybajomban indították be a próbaüzemet.
A talajforgatásos mezőgazdaság miatt pusztul a talaj
Dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a talajforgatásos mezőgazdaság miatt pusztul a talaj, emiatt szó sem lehet fenntartható mezőgazdaságról. A növényvédő szerektől nő ugyan a növény produktuma, de az ember számára hasznos ellenanyag termelése csökken. Emiatt van az, hogy egy az 1950-es években termesztett almához képest század annyi C-vitamin található egy mai, áruházi polcról levett almában. A Földön 800 millió ember táplálékhiány miatt éhezik, és 3,5 milliárd emberről mondható el, hogy minőségileg éhezik a gyenge beltartalmú táplálék miatt – mondta a szakember, aki konkrét jó tanácsokkal szolgált, hogy egy kertet miként kell művelni ahhoz, hogy harmóniában élhessünk a földdel. Többek között nem kell a talajt forgatni, és fontos a növényi sokféleség.
Dr. Kopek Annamária az egymillió hektáron gazdálkodó, több látogatóközpontot működtető Balaton-felvidék Nemzeti Parkról tartott előadást. Beszámolt arról is, hogy létrehozták a Nemzeti Parki Termék védjegyet, ami garanciát jelent arra, hogy a nemzeti park területéről, jó környezetből származik egy-egy védjegyet viselő termék.
Mérgek nélkül élni
Szauer Rózsa, a Nők a Balatonért elnöke bemutatta, hogy ki lehet váltani a környezetszennyező, drága tisztítószereket többféle környezetbarát anyaggal, mint például az ecet, a mosószóda vagy a vadgesztenye. Az ember egészségi állapota 20 százalékban az öröklött génektől, 15 százalékban az egészségügytől, 35 százalékban az életmódtól és 30 százalékban a környezeti hatásoktól függ – hívta fel a figyelmet a WHO adataira.
Dr. Szalay Tímea a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesülettől rámutatott, a fenntartható fejlődés szempontjából legnagyobb gond, hogy a gazdaság mára mindent eluralt, és a pénz lett a legfőbb érték. A megoldást az jelentené, ha a szükséglet kielégítése feletti bevételekről le tudna mondani az ember, és a boldogság kerülne a célkeresztbe. A boldogság elérésének csak egyik eszköze a pénz olyanok mellett, mint az egészség, a szeretet vagy a környezetminőség.
Balatoni fajgazdagság gyógynövényekből
Takács Tamás a Zánkai Gyógynövényvölgyből arról tartott előadást, hogy a Balaton-felvidéken 440 olyan növény található, amely gyógyhatással bír. Ez a fajgazdagság tette indokolttá, hogy foglalkozzanak ezzel oktatási, kutatási, génbanki megőrző céllal, bővítve a szelíd-turizmus körét is.
Herner Katalin a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért helyettes vezetője arról beszélt, miként lehet egy intézmény környezettudatos, és beszámolt a Zöld Iroda programról, valamint a Karbonlábnyom-számításról is.
Stiller Zoltán egy Reziben található fenntartható mezőgazdasági modellt mutatott be, amelybe szerepet kapott egyebek közt a hagyományőrzés, a közösségi gyümölcsfeldolgozás, a bakancsos szálláshely-kínálat és helyi termékek sora. A civil összefogást az önkormányzat és az egyházközösség is támogatja.
(hirbalaton.hu-siofok.hu)