2016 október 30-án vasárnap hajnali 3-ről 2-re kell állítani az órákat.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből az látszik, hogy az óraátállítással évi mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy közepes magyar város éves fogyasztásának. Az óraátállítás haszna a környezetvédelemben is látható: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.
Hasznos vagy káros?
A nyári időszámítás 20. század elején történt bevezetése óta folyamatosan vita zajlik az eljárás kellően hasznos voltáról, illetve, hogy az előnyös vonások ellensúlyozzák-e a hátrányokat.
Előnyök:
- A legtöbb dolgozó ember, akik túlnyomó többsége nappali műszakban dolgozik, előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt.
- Világosban az emberek szívesebben sportolnak, ez pozitív hatással van az egészségükre. A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata.
- Csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma.
- A családtagok hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt.
- Ha a család több időt tölt a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyaszt (feltéve, hogy olyankor a tévé, számítógép, hifi, légkondicionáló ki van kapcsolva).
- A kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás jelentkezik országos szinten. A világításra használt kevesebb energia előállítása során kisebb lesz a környezeti terhelés, mert kevesebb CO2 keletkezik.
- A turizmusból származó bevétel növekszik, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.
Hátrányok:
- Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős.
- Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása.
- Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik.
- Kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer .
- A Magyar Államvasutak jelenlegi gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor a vonatok 1 órát vesztegelnek.
- A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos).
- Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.
Története:
A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, ami nyáron hosszabb nappalokat okoz. A technikai civilizáció a 20. század elejéig eltért ettől a természetes rendtől, amihez a nyári időszámítást alkalmazó országok próbálnak visszatalálni. Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott.
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. Írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábbi felkeléssel. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a Wellington Philosophical Society-hoz („wellingtoni filozófiai társaság”) beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt (az ottani nyári időszak szerint októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza). Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be.
Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.
A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.
A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között, ezt „War Time”-nak nevezték). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával. Nagy-Britanniában ekkor ismerték fel a nyári időszámítás üzemanyag-megtakarításra vonatkozó hatását.
Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő (UTC+3) lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.
Forrás:wikipedia