Idegenforgalmi adóbevételek (ifa) és vendégéjszakák száma a top 50 településen 2015-ben

Szerző: dbhir.hu 2017. 02. 04. 19:11
Kategória: Hírek

Idegenforgalmi adóbevételek (ifa) és vendégéjszakák száma a top 50 településen 2015-ben (forrás: turizmus.com)

Évente 10 millió forintnál több idegenforgalmi adót képes beszedni 113 település, de 25 olyan is akad, amelyiknek 100 millió forintja származik ebből. A top 50-es listában 13, önálló településként értelmezett fővárosi kerület és 11 Balaton melletti település található. Éppen csak nem fértek fel az ötvenes listára olyan városok (sorrendben), mint például Mórahalom, Mátraszentimre, Szilvásvárad, Tata vagy Sümeg, a balatoniak közül pedig Balatonboglár, Fonyód, Vonyarcvashegy, Badacsonytomaj vagy Csopak.

 

Meglepetés települések

Az 50-es toplistán vannak első ránézésre „meglepetés települések”, például Velence, Cserszegtomaj, Veszprém, Tapolca vagy Hegykő – mind magas ifabevétellel, de szerényebb vendégéjszakaszámmal.

Vagy ellenkező előjellel: jó helyezés a vendégéjszaka-ranglistán, szerényebb a beszedett ifa alapján kialakult sorrendben, lásd Gyula, Debrecen, Egerszalók vagy Nyíregyháza, a Balatonnál Alsóörs vagy Balatonlelle. A jelenséget csak részben magyarázhatja, hogy az idegenforgalmi adó mértéke településenként eltérő.

Az önkormányzatok – kevés kivételtől eltekintve, mint pl. Budapest XIII. kerülete – az ifát vendégéjszakánként vetik ki, a településenkénti különbségek (szóródás) meglehetősen nagyok. Táblázatunkban összevetettük a NAV adóbevételi és a KSH vendégforgalmi adatait, és az így számított egy éjszakára jutó ifabevételt vettük górcső alá. Kilógó értékek felfelé és lefelé egyaránt adódnak szép számmal. A 300 és 600 forint közötti értékek „normálisnak” értékelhetőek, 700, sőt 1000 forint felett, vagy éppen 200 forint tájékán a top 50 kategóriában azonban már sűrűsödhetnek a kérdőjelek. Különösen, hogy az egyes települések vagy az ottani szálláshelyek honlapjain az itt számított értékektől (sokszor jelentősen) eltérő adatokra bukkanhatunk.

Joggal merül fel a kérdés, hogy a jóhiszemű adóbevallások vagy statisztikai jelentések hátterében mennyire megbízható nyilvántartások állnak, vagy mennyire jól működnek az adatbázisok szűrői?

Forrás:http://turizmus.com