Hol a határ? – társadalmi vita kibontakozóban a balatoni rendezvények zajáról

Szerző: dbhir.hu 2017. 10. 15. 18:58
Kategória: Hírek

Idén minden korábbinál nagyobb feszültséget keltettek a túl hangos, hajnalig tartó balatoni fesztiválok, rendezvények, de az üdülőövezet szereplői megvárták a főszezon végét a vélemények ütköztetésével. A Balatoni Szövetség álláspontjának közlése után a hirbalaton.hu (HB) Hoffmann Henriket a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSz) elnökét kérdezte a témáról.

HB: Talán az egyre több és egyre hosszabb zenés balatoni rendezvények, vagy a zamárdi fesztiválok idején kialakult, a hangeffektusokat nagy erővel északi partig vezető időjárás miatt telt be sokaknál idén ki a pohár, de többen már törvényi szabályozást sürgetnek a kérdésben. Ezt az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség nem tartaná szerencsésnek, helyette ajánlásokat kíván kidolgozni helyi rendeletek megalkotáshoz a zajhatások határairól. Mi az ön véleménye?

H.H.: Jellemzően az északi parti településeket zavarja jobban a zaj, és a déli parti fesztiválok kapcsán. Ezek kényes kérdések, de én azt gondolom, hogy a legzajkeltőbb rendezvények olyan jelentős marketingértékkel bírnak, olyan jelentős számú vendéget hoznak a régióba, és olyan forgalmat generálnak, hogy azt a néhány nap zajongást, ami ennek kapcsán keletkezik, valamilyen módon meg kell próbálni elviselni.

 

HB: Már rég nem néhány napról van csak szó, hanem minimum hetekről, az alig két hónapos nyári főszezonban..

H.H.: Hát igen, a Zamárdiban tartott Balaton Sound,  a B.my.Lake, és a Strandfesztivál, ami a legnagyobb zajártalmat jelentheti. De azért itt az egyik oldalról milliárdos turisztikai bevételekről beszélgetünk. Ennek kapcsán érdemes megnyitni a vitát arról, hogy mit is szeretnénk, illetve melyik időszakban mit szeretnénk kezdeni a tóval, mint turisztikai desztinációval.

 

HB: Általánosnak mondható a probléma, vagy a zamárdi fesztiválok révén vált idén már komoly neuralgikus ponttá a zajhatás az üdülőrégióban?

H.H.: Úgy látom, azt tapasztalom, hogy máshol is vannak feszültségek a térségben, mindenhol, ahol fesztiválokat, vagy zajosabb rendezvényeket szerveznek. Vannak barátaim, akiket éppen a paloznaki Jazz piknik zavar, mert ott van a kertjük végében. Általánosnak mondható tehát a probléma, ami jellemzően az itt élőket zavarja. Ez egy olyanfajta vita, ami a globális turizmusban is megjelent. Sok helyen láthatjuk azt – mondjuk Barcelona a legjobb példa erre -, ahol a helyiek már tüntetnek is a turisták ellen. Olyan mértékűvé vált ugyanis a turisták általi terhelés a városban, hogy már nem biztos, hogy jó ott élni.

 

HB: Bárki olvashatott a nyáron igen indulatos bejegyzéseket közösségi oldalakon. Nyár végén társadalmi vitát indítottak egy közösségi portálon BaHaKó azaz a Balatoni Hangerő Kódex néven, hogy párbeszéd kezdődjön a Balaton régióban zajló rendezvények hangerőkibocsátásáról. Mondhatjuk azt, hogy a Balatonnál is egyre nagyobb a terhelés, és az idei nyár után már kicsordult a pohár?

H.H.: Szerintem még nem, mert ez a fajta terhelés Barcelonához képest igen időszakos. A Balatonnál mindössze 8-10 hét egy esztendőben az az időszak, amely terhelt ilyen rendezvényekkel. Ahhoz, hogy a Balaton ilyen szép maradjon, és a balatoni önkormányzatok jobb helyzetbe kerüljenek, plusz turisztikai bevételeket generálhassanak, ahhoz fontos, hogy a turisztikailag frekventált időszakban picivel többet vállaljunk, többet viseljünk el itt élőként, mint amennyit amúgy szeretnénk.

A tóparton, vagy környékén élők legalább 80 százaléka közvetve vagy közvetlenül a turizmusból, vagy a turizmushoz köthető iparágakból él. Másunk sincsen, mint a turizmus. Ha ebből egy csendes, nyugodt tavat akarunk csinálni, akkor, amikor a globális tendencia az, hogy rövid, és intenzív élményt nyújtó körutazásokat tesznek az emberek, akkor nem számíthatunk arra, hogy meg fogjuk találni azokat a két hétre érkező, egyébként csendben a parton napozgató vendégeket, aki este 8-10 órakor lefekszenek aludni. Sokkal inkább az igényelt élményminta felé kell tartanunk, amelynek az egyik ága sajnos zajkeltéssel jár. Én nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindenféle zajt meg kell engedni, nyakló nélkül, legyenek azok fesztiválok, vagy egyéb rendezvények. Azt gondolom, hogy meg kell találni a középutat, és ezek mentén kompromisszumokat kötni. A XXI. századi technikai fejlettség mellett lehet már olyan berendezéseket, hangsugárzókat alkalmazni, amelyek lokálisan hangosak, de ez a hangerő nem jut el távolabbra.

Itt persze probléma, ha egy fesztivál vízparti, hiszen azt mindannyian tudjuk, hogy a víz sokkal jobban viszi a hangot, és adott esetben fel is erősítheti. Széliránytól függően gyorsan eljuthat a túlpartra egy-egy fesztivál zaja. Én nem gondolnám azt, hogy emiatt érdemes lenne sok milliárdot – mert szerintem megközelítheti akár a 10 milliárd forintot is ezeknek a fesztiváloknak az összbevétele, tehát nemzetgazdasági szempontból is jelentős összegről van szó – kidobni az ablakon, vagy hogy szabad lenne ezeket a rendvényeket elgáncsolni. A kérdés inkább az, szabad-e óriási balhét generálni amiatt, hogy ezek a fesztiválok egy picit zajosabbak.  Le kell ülni a tárgyalóasztalhoz, és meg kell egyezni.

 

HB: Az azért barokkos túlzás, hogy „picit zajosabbak”, hiszen nagyon hangosak, egészen hajnalig tartanak, és sok nyaralni, pihenni vágyó vendéget is zavarnak. Balatonfüred polgármestere legutóbb a Balaton Fejlesztési Tanács ülésén elmondta, hogy a város szálláshelyeinek forgalma érzékelhetően csökken az említett fesztiválok idején.

H.H.: Ha egyik helyen a családos vendégek száma csökken is, a másik oldalon a fiatalok száma, a fesztiválok vendégeinek száma nő. Vagyis lehet, hogy a mikor az északi parton csökken, a déli parton nő a vendégek száma egy-egy adott fesztivál miatt.  Ez ellen úgy lehetne védekezni, elérve egy nagyobb szervezettségi fokot, hogy hasonló terméket kell kínálni azonos időszakban. Azzal csökkenne a terhelése a lakosoknak és a nyugalomra vágyó vendégeknek, ha a helyi és túlparti fesztiválok egybeesnének. Egy-egy időszakban egy-egy település ugyanabba a termékláncba kapcsolódik bele, és eljön a csendesebb időszak is, amikor más termékláncot kínálnak a régió települései..

 

HB: Kezdeményezi ezt a lépést a többségében helyi vállalkozókat tömörítő Balatoni Turizmus Szövetség?

H.H.: Amit elmondtam, az a személyes véleményem volt. A szövetséget még nem érte el olyan mértékben ez a probléma, hogy kezdeményezzen bármit, de azt gondolom, ha ez a vita felerősödik, társadalmi méreteket ölt, akkor mindenképpen állást kell foglalnia a BTSz-nek is a kérdésben. A szövetség egésze lefedi a Balaton-régiót, így képes összegyűjteni az ezzel kapcsolatos állásfoglalásokat a térség minden részéből, és el kell kezdeni a vélemények ütköztetését. Egyeztetéseket kell folytatni erről a témáról, megfogalmazva egy egységes, a balatoni vállalkozók álláspontját tükröző véleményt. A városvezetők résztől ez politikai kérdéssé válhat, mivel az őket megválasztó helyi lakosoknak kell kedvezniük, mi más szempontok szerint, szakmai szempontból közelítjük meg ezt a kérdést.

Forrás: hirbalaton.hu