Kínából származik, de a magyar halastavakban és a Balatonban is otthonra talált a busa.
Volt olyan időszak a 80-as években, amikor a hazai haltermelés 40 százalékát a busa tette ki, ma 10-15 százalékát adja ez a nagyfejű, planktonevő hal.
A mennyiség a külföldi, főleg az arab piacok megszűnése miatt esett vissza – mondta el az M1 Kék Bolygó műsorában Horváth Ferenc halász.
Az itthon lehalászott busa egy részét továbbra is exportáljuk – tette hozzá.
Ez az egynyaras, tenyérben is elférő halacska, 3 éves korára már a 4 kg-ot is elérheti.
Az őshazája Kína, ám a 60-as, 70-es években a telepítési láz miatt szinte az összes természetes vizünkben megjelent.
A Tiszában és a Dunában bizonyítottan szaporodik, a Balatonban elvileg nem, de a gyakorlatban ezt nem tudni pontosan.
A busatelepítéssel egyrészt a halászati hozamokat akarták növelni, másrészt a Balaton algásodását, az eutrofizációt szerették volna gátolni.
A magyar tengerben a kínai hal olyan jól érzi magát, hogy nem akar eltűnni, pedig sokan örülnének neki.
A tudományos publikációkban máig is eltérő vélemények jelennek meg arról, hogy a busa milyen irányban befolyásolta a vízminőséget. Több vizsgálat szerint kifejezetten káros volt – mondta el Vitál Zoltán, a MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet tudományos segédmunkatársa.
Mivel nem hozott okozott látványos javulást a vízminőségben, többet nem is hoztak belőle. Hivatalosan utoljára 33 évvel ezelőtt telepítettek a Balatonba busát.
A szakirodalom szerint maximum 20 évig élhet, viszont a becslések alapján a Balaton halmennyiségének 20-30 százalékát súlyra ma is ez a hal teszi ki.
De ha a Balatonban nem szaporodik, akkor miért nem pusztult már ki a tóból?
A halastavaink összeköttetésben vannak a természetes vizeinkkel, a busa fő utánpótlását ezért a Balatonban nem a természetes szaporulat, hanem a tógazdaságokból átszökő növendékek adják.
A busát sokan nem kedvelik, mert úgy vélik, hogy a zooplanktont fogyasztó hal az őshonos fajok ivadékai elől eszi el a táplálékot.
A mesterséges halastavakban ilyen jellegű probléma nincs, sőt a busa egyik erénye, hogy takarmány nélkül is felnő.
Horváth Ferenc a kínai származású pikkelyes védelmében két érvet említ: egészséges és olcsó.
„Amellett hogy egészséges, ez lehet az a hal, ami konyhakészre szálkátlanul feldolgozva állná a versenyt a külföldi tengeri halakkal, ezért be lehetne vinni a közétkeztetésbe” – fejtette ki.
A busa tehát nyugodtan eltűnhetne a Balatonból, de a mi egészségünk érdekében jó lenne, ha minél többször megjelenne az asztalunkon.
Forrás:http://www.hirado.hu/