Ösztönösség

A tudatosság és az ösztönösség önben is éppúgy keveredik, mint akárki másban. Tegyen próbát, s tesztünk segítségével vizsgálja meg, milyen arányban keverednek önben az értelmi és az ösztönös késztetések! Minden kérdés után jelölje meg azt a választ, amelyik leginkább megegyezik gondolatvilágával, elképzeléseivel. Feleljen lehetőleg gyorsan, és feltétlenül őszintén (hacsak - ahelyett, hogy milyen a valóságban - nem inkább azt akarja megmutatni, hogy milyen szeretne lenni!).

Egy vezető nélküli csoport nem egyéb emberi nyájnál, egy kezdeményezésre képtelen, szervezetlen tömegnél. Ha egy ilyen csoportosulásba kerül, mit érez leginkább?

Szeretném, ha valaki magához ragadná a kezdeményezést.

Megpróbálom kézbe venni a dolgokat.

Annyira rosszul érzem magam, hogy haladéktalanul távozom, ha lehet.

2.Egyesekkel előfordul, hogy minden látható ok nélkül sírniuk vagy nevetniük kell. Önnel is megtörténik néha ilyesmi?

Gyakran.

Ritkán.

Soha.

3.Jól tudja érezni magát egy alkalmilag összeverődött társaságban?

Igen. Általában bárhová nagyon gyorsan beilleszkedem.

Nem. Jobban érzem magam olyan emberekkel, akiket jól ismerek.

Vannak kényelmetlen érzéseim, de ezeken igyekszem gyorsan úrrá lenni.

4.Kedveli a tisztán testi, érzéki szerelmet?

Nem, az ilyesmi elől elmenekülök

Kedvelni kedvelem, de ha belekeveredtem, nem tudok megszabadulni a fenntartásaimtól.

Igen. Az embernek időnként pontosan erre van szüksége.

5.Egyedül vagy társakkal tud felszabadultabban dolgozni?

A csapatmunka feltétlen híve vagyok.

Igazán jól dolgozni csak egyedül lehet.

Az adott munkától függ, hogy egyedül vagy társakkal jobb-e elvégezni.

6.Szokott-e kapni semmiségek miatt is. dührohamot?

Nem, tudok uralkodni az indulataimon.

Olykor előfordul, de csak ha amúgy is nagyon ideges vagyok.

Sajnos igen. Egy-két dolog könnyen kihoz a sodromból.

7.Előfordult-e már, hogy dühében megütött valakit?

Egyszer-kétszer már előfordult, de csak ha jó okom volt rá.

Nem nagyon. Azt hiszem, ez nem a megfelelő elintézési mód.

Hát persze. Vannak helyzetek, melyekre másképp nem is lehet reagálni.

8.Mi a véleménye a fogamzásgátló tablettákról?

Nagyon hasznos dolognak tartom.

Ebben a kérdésben szerintem csak az orvosok foglalhatnak állást.

Ellenzem a használatukat. A természet rendjébe nem szabad beleavatkozni.

9.Ön szerint egy nő boldogabb lesz attól, ha sok gyereke van?

Biztosan. Valakinek életet adni nagyszerű dolog.

Az attól függ, hogy milyen anyagi körülmények között él.

Nem tudom. A boldogság sok tényezőtől függ, és ez csak egy a sok közül.

10.Egyetért azzal, hogy egy csecsemő csak akkor fejlődhet megfelelően, ha sokáig szoptatja az anyja?

Feltétlenül.

Nem. Ez csak legenda.

Nem hiszem, hogy minden csak ezen múlna, de bizonyára ez is fontos dolog.

11.Egyetért ezzel a mondással: „A fáradozás, az erőpróba már önmagában is öröm."?

Teljes mértékig. Nincs szomorúbb dolog, mint tétlenül rozsdásodni.

Ez így nem igaz. Minden attól függ, van-e értelme az adott erőfeszítésnek.

Enyhe túlzásnak tartom, de azért van benne valami.

12.Ha rosszkedvű és úgy érzi, hogy tartósan kerüli az öröm, meg tudják-e vigasztalni a barátai?

Ha akarnának, se tudnának. Nem szeretem sajnáltatni magam.

Igen. A magány még jobban letör. Barátaim rendszerint segítenek abban, hogy magamhoz térjek.

Bizonyos mértékig igen - még ha tudom is, hogy az egész csak pótszer.

13.„Semmihez nem ragaszkodom annyira, mint az ágyamhoz. Ez az életem fő szenvedélye." Mi a véleménye Maupassant egyik regényalakjának erről a mondásáról?

Szívemből beszélt.

Szánalomra méltó nézet. Az ágy csupán egy tárgy a sok közül, amelynek megvan a maga behatárolt szerepe.

Feküdni (és aludni) jó dolog, de hogy ez valakinek a szenvedélyévé váljék, az túlzás!

14.Esti sétája során egy baleset szemtanúja lesz. A baleset helyét tömeg körül, amelybe ön is belesodródik. Az emberek az egyik vagy a másik félnek róják fel, hogy hibázott. A vita egyre élesebbé válik. Mit tesz ilyenkor?

Igyekszem valahogy lecsillapítani a kedélyeket.

Kényelmetlenül érzem magam, és minél előbb távozom.

Bekapcsolódom a vitába, és bátran hangoztatom a véleményemet, még akkor is, ha sértő válaszokat kapok.

15.Ön nagyon éhesen ül az asztalnál egy vendéglőben, ahol valamiért még nem hozzák ki az ételt. Képes-e ellenállni, hogy a terítéke mellett levő kenyeret majszolni kezdje?

Nem. De ebben nem találok semmi kivetnivalót.

23. Hát persze. Ilyen illetlenséget nem követnék el.

16.Előfordult már, hogy az egész éjszakát álmatlanul töltötte, annyira hatott önre egy férfi (illetve nő)?

Igen, nem is egyszer.

Nem, még soha.

27. Előfordult, hogy nehezen aludtam el ilyesmi miatt, de az egész éjszakát azért nem töltöttem álmatlanul.

17.Érzékeny a szagokra?

Meglehetősen.

Nem túlságosan.

18.Mit tesz, ha egy bonyolult, ismeretlen szerkezetet szeretne megindítani?

Először is alaposan megvizsgálom a szerkezetet, és végiggondolom a lehetséges megoldásokat, csak aztán látok hozzá.

Jó a kézügyességem, így hát találomra elkezdem működtetni, majd csak beindul valahogy.

Kerítek valakit, aki ért hozzá.

19.Szeretne vadászni?

Nagyon szeretnék. Nagyszerű érzés lehet egy vad nyomát követni.

Szívesen elmennék vadászatra, de inkább csak a természet szépségeiért.

Isten ments! Borzadnék attól, hogy akár véletlenül is lelőjek egy állatot.

20.Maupassant: „Egy másodperc elegendő volt hozzá, hogy elnyomja az álom, az ellenállhatatlan, szinte villámcsapásszerű álmosság." Ismeri ezt az érzést?

Igen. Rendszerint ilyen hirtelen szoktam elaludni.

Ismerni éppen ismerem, de számomra ez elég ritka élmény. Legfeljebb ha hullafáradt vagyok.

Nem. Mindig sokáig fekszem álmatlanul az ágyamban.

21.Törekszik-e arra, hogy felülmúlja korábbi teljesítményét?

Minek?

Igen. Meggyőződésem, hogy fejlődni kell.

Ez az érzés csak fiatalabb éveimben fogott el: ma már ritkán gyötör.

22.A távollevőnek soha nincs igaza -mondjuk. Igaznak tartja ezt?

Az a helyzet, hogy gyakorlatilag teljesen igaz.

Ellenkezőleg, leginkább a jelenlevők véleménye gyanús.

Részben igen. Tenni kell ellene, hogy ne legyen igaz.

23.Ha egy fontos tárgyat eltett valahová, és később képtelen megtalálni, hogyan lát hozzá a kereséshez?

Mindent átkutatok és felforgatok, még ha ez rendetlenséggel is jár.

Először nem nyúlok semmihez, hanem megpróbálom felidézni, hová is rakhattam!

Előbb megnézem a logikus helyeken, és ha ott nincs, végignézem a nem logikus helyeket is.

24.A házastársi hűséget az egyház és számos ország polgári törvényei is megkövetelik. Mi erről a véleménye?

Ezt el kell fogadnunk, hiszen a hűség igénye az ember legmélyebb természetéből fakad.

Számomra ez igen nehezen elfogadható követelmény. Az embernek nagy önuralomra lenne szüksége, ha be akarná tartani.

Az elvet helyeslem, de az ember nem tehet róla, ha időnként vét ez ellen a szabály ellen.

25.Törekszik-e arra, hogy családja tagjaival jó viszonyt tartson fenn?

Nem nagyon. Tapasztalataim szerint sokkal könnyebb szót érteni a barátokkal, mint a rokonokkal.

Igen. Vallom, hogy a családot semmi nem pótolhatja.

Törekedni éppen törekszem rá, de ha nem sikerül, nem erőltetem a dolgot. Egy barát sokkal fontosabb lehet, mondjuk, egy nagybácsinál.

26.Jó hazafinak tartja magát?

Igen. Nagyon szeretem, a hazámat, és tudatában vagyok annak, hogy oda tartozom.

Nem. Azt hiszem, vannak sokkal fontosabb dolgok annál, mint hogy történetesen ki hová született.

Ezt én nem tudom megítélni. Szeretem a hazámat, de nem érzem, hogy bármi különlegeset tettem volna érte.

27„A megrögzött szokások a mindennapi élet csapdái." Egyetért ezzel a mondással?

Korántsem. Nagyon is fontos, hogy az embernek legyenek szokásai, különben elveszti a lába alól a talajt.

A „csapda" szó túlzás, de az igaz, hogy a szokások túlzottan leegyszerűsítik az ember életét.

Teljes mértékben. Az életet lehetőleg minden percben meg kell újítani.

28.Egyetért ezzel a mondással: „Az én házam az én váram."?

Igen. A tulajdon az tulajdon, és őrizni kell.

Nem. Akinek a legfőbb gondja saját tulajdona őrizgetése, az egyhangúan él. Sokkal érdekesebb másokkal osztozni, és közösen élvezni, amink van.

Elvileg igen, de be kell látni, hogy ez csak illúzió. Valójában semmink sincs, ami csak a miénk.

29.Ha valakinek meg akarja magyarázni, milyen egy csigalépcső - anélkül, hogy magát a szót kimondaná - hogyan tenné ezt?

Más szavakkal írnám körül, milyen is a csigalépcső.

Szóbeli magyarázatomat mutató-ujjam körkörös mozdulatával kísérném.

Egyszerűen megmutatnám.

Tegyük fel, hogy egy pókháló alakú labirintusból kell kitalálnia papíron. Hogyan járna el?

Azonnal elindulnék a ceruzámmal, és próba szerencse alapon ösztönösen haladnék előre,

Előbb alaposan megvizsgálnám az utat, amelyen végig kell haladnom, és csak akkor fognék hozzá berajzolni az útvonalat, ha már tisztáztam magamban az irányt.

Azonnal elindulnék a ceruzámmal, de minden egyes elágazásnál megnézném, hova vezet az adott útszakasz, és eleve kikerülném a zsákutcákat.

dbhir.hu keresés

Letöltés a Google Play-ről